A hetente két alkalommal (kedden és csütörtökön) megjelenő Udvarhelyi Híradó tízéves fennállását ünnepli. A hírlap Porsche László szerkesztésében 1990-ben éledt újra. Többszöri vezetésváltás után, amikor Porschét Szőke László, majd 1993-ban Fábián Kornélia követte a főszerkesztői székben, a tisztség viselője Pintér D. István lett. Az A3-as formátumban, 16 oldalon, két színben nyomtatott lap idővel a legerősebb helyi sajtóorgánummá növekedett, eladott példányszámban csak a Heti Hirdető tesz túl rajta. /Jubiláló lap. = Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), aug. 23./
2005. augusztus 16.
Az Udvarhelyi Híradó újraindulásának 15. évfordulóján rendeznek nagyszabású eseménysorozatot augusztus 16-án Székelyudvarhelyen. Az Udvarhelyi Híradó első száma 1877. január 6-án hetilapként jelent meg Szakács Mózes református kollégiumi tanár szerkesztésében. A lap 1877. december 29-én, az 52. lapszámmal megszűnt. Egy évtized múlva 1898. január 1-én megjelent a második Udvarhelyi Híradó első száma. A laptulajdonos és az egyik szerkesztő Becsek Dániel fia, Becsek Aladár volt, csakhamar ő lett a felelős szerkesztő is. Az Udvarhelyi Híradó 1918-ig látta el információval a várost és környékét, az utolsó lapszám 1918. november 17-én látott napvilágot. Az Udvarhelyi Híradó harmadik sorozata 1990. augusztus 16-én ifj. András Zoltán, Gál Ottó és Porsche László szerkesztésében indult. 1991-ben Szőke Lászlót nevezték ki főszerkesztőnek. 1994 és 2003 között Pintér D. István, 2003 januárjától Jakab Árpád az Udvarhelyi Híradó főszerkesztője. Az Udvarhelyi Híradó 2003 novemberétől napilap, ez év szeptemberétől pedig azt tervezik, hogy 16 oldalon fog megjelenni. /Kápolnási Zsolt: Az Udvarhelyi Híradó rövid története. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 16./
2007. május 5.
Murádin Jenő Itáliában járt, a Klebersberg-kutatási ösztöndíj lehetővé tette számára, hogy több időt szenteljen az erdélyi képzőművészek két világháború közötti olaszhoni barangolásainak, írott és képírott élményeik számbavételének és feldolgozásának. Munkája eredményeként született meg az Olasz földön /Litera-Veres Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2006, Erdélyi Művészet könyvek/ című kötet. A sort Szolnay Sándor nyitja, aki kényszerűségből került a művészettörténet paradicsomába: az első világháborúban hadifogolytáborba. Nagy Oszkár, Dési Huber István szintén harcterekről szerezte be első olaszországi élményeit. A gazdagon illusztrált kötet bemutatta a többi erdélyi művészt is. A könyv kiadását Albert András, Petroczki Géza és Porsche László székelyudvarhelyi polgárok támogatták. Kolozsváron vajon hányan dicsekedhetnek hasonló érdemekkel? /N. J. : Egy könyvről, és általában a műpártolásról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./
